hogy idézzem a kommentszekciót ilyen-olyan kézis fácse szájtokról. Persze, nyilván, döntőig el is kell jutni, de biztos, hogy egy köztudottan mindig az aranyért induló, állandóan főesélyes (erről már szvsz le kéne jönni, 2019 óta eltelt pár év) világ legjobb csapatának ennyi elég? Nem gondolnám.
Kábé a szezon elején írtunk csak női BL-ről. Ennek egészen egyszerű okai vannak: egyrészt időhiány - ami meg az én részemből marad, azt inkább válogatott oldalára takarékolom -, meg kábé minden mérkőzésről ugyanazt lehetne írni, na meg már kicsit uncsi az is, hogy ha nem szopjuk ketté magunkat 20 gólos győzelmektől egyik (ETO), vagy egy kiugró, jó meccsért – hogy aztán az egyenes kiesés első szakaszában kizúgjon – a másiktól (Fradi), akkor egyértelműen károgunk, hazaárulók vagyunk, meg a kurva anyánkat is, természetesen. A hétvége előtt persze gondoltam, hogy jó lenne összedobni egy elát, de hát ezeknek fényében mertem volna én leírni előzetesen bárhova is, hogy szerintem a Vipers 3-4 góllal jobb az ETO-nál, és még az Esbjergből is kinéztem, hogy megszorítja őket? Na, de ennyit a sirámunkról, sirámomról...
A szezon elején tetszett az ETO játéka, de tényleg. A Danyi-éra utáni két hónapban igazából minden flottul működött, szerethető csapat benyomását keltették a győriek, bár tény és való, hogy nagyon az elején jártunk. Elején járt a csapat, elején járt a többi csapat, elején járt a mezőny. Törést nem mondanék, inkább egyenletes kifulladásról beszélnék: először a döcögő támadásokkal indult, majd a tegnapi napra már a védekezés is szétesett.
Semmi ördöngősséget nem kell ebben keresni, egész egyszerűen ez nem Martin csapata, hisz ez a keret inkább Danyié – biztos vagyok benne, hogy Háfra AM fejében soha meg nem fordult volna -, egy átvett csapattal pedig lényegesen nehezebb azt játszani amit igazából szeretnél, no meg lássuk be, ez egy szerkezetileg nagyon rosszul összeválogatott csapat. A koncepció már évek óta csak abban merül ki, hogy az aktuális világbajnokot kell leigazolni, tök mindegy, hogy amúgy a kiszemelt játékos stabil formát hoz, vagy csak azon a vb-n mutatott-e kiugró formát.
A belső játékosok szerintem erősen túlértékeltek, Oftedal rendszeresen akkor alibizik amikor a leginkább nem kéne (bocs, de valakinek már végre ki kell ezt mondani, ja de legalább mindig mosolyog!), a válogatottban is inkább Mörk az aki jóvá teszi őt, Nze Minko bár ügyes játékos, sokszor erősen labdavezetési hiányosságai vannak, és ami leginkább közös a két irányítóban, hogy nem vezéregyéniségek. Átlövőjáték a nullával egyenértékű, Kristiansen bár állítólag a világ legkomplexebb játékosának van kihirdetve, ebből sokat nem árul el, bár vannak jó pillanatai, epizódista, aminek oka, hogy ez a szisztéma (?) ami Győrben van nem az ő kvalitásaihoz van igazítva, és ő sem vezéregyéniség, csak egy szorgos iparos. Rju/Riú/Rú/Rű nemtommá hogy kell ejteni, mert ahány kommentátor annyi variáns, de a koreai is csak olykor-olykor villogtatta meg kvalitásait, nagy rizikó volt egy ázsiai játékost idehozni úgy, hogy igazi kézilabda meccset még csak most látott, és azt is csak most tapasztalta meg, hogy ennek Európában mekkora hagyománya és sikere van. Hansen bár vezéregyéniség alkat, viszont nála meg a szakmai kvalitások hiányoznak (tud mást is a jobb felsőn kívül?), 5 gól nála már kiugró eredmény, bár tény, hogy akkor hoz extrát amikor kell.
Pintea azon kívül, hogy nagy, igazából mást nem tud, ha nincs hozzá kapcsolva egy magasabb irányító, a két max 175 centis csak alulról bepasszolós irányító nem fogja tudni megjátszani, Pintea meg nem tud lehajolni érte – Blohm aki nemcsak magas, de atletikus is, már mennyivel jobb így, ugye?
Az, hogy szélre csak elvétve megy le labda lassan egy éve, nem meglepő, a martini kézi alapja, hogy a szélek a feledés homályába merülnek, pedig tegnap is sikított, hogy lehet használni kéne őket – most Schatzl utolsó kihagyott ziccerétől tekintsünk el, sokáig nem kapott labdát, úgy pedig azért nehéz ilyen téthelyzetben gólt lőni, pláne Lundénak, hogy csak mozizod a második félidőt. Minden csapat pontosan tudja jól, hogy középre kell erőltetni a győri támadásokat, onnan pedig már a kapus tehetségén múlik, hogy fogja-e a ziccereket.
De talán mégis ami a legmegdöbbentőbb, hogy a védekezés mennyire elsilányult. Már az Esbjerg is rendszeresen a b2-n kifele szórta meg magát, és itt kb tök mindegy volt, hogy ki védekezett, kuka volt ott minden. A zavarónál is sokszor mint kés a vajon, de ami a döntőben mégis kulcsfontosságú pillanat lehetett, hogy az amúgy jól védő Leynaud-t igazából csak azért cserélték le, hogy Solberg és Glauser is megkapja a tisztes bérét (utóbbi mennyivel jött le, 2/11?), majd akkor jött vissza amikor már érezhető volt, hogy itt csak a csoda segíthet,ez is elmaradt.
És ezek itt csak a pályán látható problémák voltak. Ezt felülmúlja a furcsa játékospolitika (ezt már ugye fentebb megpedzegettem), igazából nem tudom eldönteni, hogy ki ott a góré? A sajtós? A polgármester? A szakmai igazgató? Olyan sokan kisajátítják már ezt a csóri csapatot maguknak, hogy nehéz már lekövetni bárkit is, hogy kinek mi és mennyi a szerepe.
Valami olyasmit kéne csinálni (újra) mint amit a norgéknál láthattunk; nem neveket, hanem játékosokat igazoltak. Féléve azt sem tudtuk jóformán, hogy ki az a Tchaptchet, Jerábková (bocs, nincs olyan r betűm azzal a baszással a tetején) is most juttatta mennybe magát. A védekezés a kapusra lett hangolva, nem pedig egy védőspecialista játékoshalmaz lett összeválogatva, hogy az majd valahogy megoldja.
Végezetül még pár gondolat:
A mérkőzés után Ágai Kis mondott olyat, hogy ezt a magyar betegséget végre jó lenne levetkőzni. Magyar betegségről egy kb 90%-ban külföldi játékosokból és külföldi edzőből álló csapat esetében nem beszélnék, viszont arról, hogy milyen káros erre a magyar közeg, inkább. Elég csak szétnézni a zinterneten milyen boszorkányégetések, vagy egymás felgyújtása zajlik minden olyan felületen ahol az átlag Szabó János elmondhatja véleményét. És a probléma nem az, hogy ez csak kicsiben megy, hanem, hogy nagyban is...
Egy elveszített kupadöntő után úgy, hogy már a bajnoki döntőben is komoly gondok voltak (de már még a Loki ellen is), lemerünk olyanokat írni, hogy szándékosan veszítünk, hogy adjunk valamit a Fradinak is, wtf?!?! Tényleg komolyan gondolnak ilyeneket emberek?
Írják sokan, hogy a csapat visszább vehetne a mellényből. Sosem éreztem nagyképűséget a játékosokon Martinon már azért igen, de az őket támogatókon viszont abszolút. Lehet ott is ideje lenne már végre lejjebb tekerni a volumenen, vagy legalábbis ott is átformálni a szerkezetet...
Előre szólok, hogy lesz egy VENDÉGSZERZŐ poszt is. Ezt külön muszáj így nagybetűvel kiemelnem, hátha...