A hét végén eldől véglegesen, melyik négy csapat jut be a női F4-be, de három esetben sok kérdés nem maradt. Lássuk szép sorban a meccseket.
Rosztov-CSM
És rögtön az elején az egyetlen párharc, ahol még lesz mit nézni. Sokszor elhangzott már sok helyen, hogy teljesen nyilvánvalóvá vált, amit folyamatosan sulykoltunk mindenkibe: a két hatos "főcsoport" nevetségesen kiegyensúlyozatlan, ezt nem is ragoznánk tovább (kicsit lejjebb igen). Az viszont tény, hogy a bukarestiek elvették a Rosztov majdnemhibátlanságát, de hogy mit ér ez az 1 gólocska, nagy talány. Akármit is érhet, ugyanis bármilyen furcsa, a rosztoviakra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy annyira ütősek hazai pályán. Két egygólos, egy kétgólos győzelem, olyan csapatok ellen, amelyek aztán a negyeddöntőben csúnyán lezakóztak (igen, pont a másik három továbbjutó ellen jött össze nekik a három hazain vaskos +4-es gólkülönbség). Ahogy láttuk, a rosztovi játék két dologra épít, Lunde védéseire, ami aztán ha nem jön, van baj, meg Ilinára, aki alkatra tiszta Görbe, és pontosan ugyanolyan lehetetlen erővel lő ilyen alkattal. A lecke tehát adott a románoknak, ha a kettőből egyik tényezőt kiiktatják, mint otthon, máris akármiislehet. A bukarestiek játéka sokkal inkább csapatközpontú, nem lehet olyan igazán senkit kiemelni közülük, van inkább több olyan játékosuk, akik ha jó napot fognak ki, eldönthetik a párharcot.
ETO-Fradi
Nem sokat tudunk mondani. Nagy kérdés, hogy melyik edzőnek mi lesz a célja, lehet belőle egy nyílt adok-kapok 38:35-ös eredménnyel is akár, esetleg egy laza edzőmeccs, Sajnáljuk, hogy így alakult, de nincs mit szépíteni, a Fradi eddigi teljesítményét helyére tette a csoport többi csapatának az eredménye, az ETO pedig pont akkor hozta, amit tudnak, amikor kellett. Innentől már csak az a kérdés, hogy ezt meg lehet-e ismételni, és ha igen, hányszor. Nem a mostani meccsen fogják, ebben biztos vagyok. Ezt nem mi írtuk, de akár írhattuk is volna.
Budu-HCM
Ha van még párharc, amelyikre némileg erőltetve rá tudjuk húzni a "még nem dőlt el" lózungot, akkor ez az, de ez nem a mutatott teljesítménynek köszönhető, hanem annak, hogy öt gól még lőtávolnak is lehetne tekinthető. Ha azt nézzük, hogy öt gól behozandó Podgoricán, meg ehhez pluszban az, hogy Nagybányán azt csinált a Budu, amit akart (nem mi mondtuk, hanem az akkori hazaiak edzője), akkor igencsak nehezen tudunk elképzelni bármilyen izgalmat a továbbjutást illetően. Számomra inkább az a kérdés, hogy tíz fölött lesz-e. Mármint nem összesítésben, hanem a visszavágón.
Larvik-Vardar
Az eddig is látszott, hogy ez a Larvik már rég nem önmaga, de azért erre nem számított senki. A 17. percben 12:1-re állni még akkor is durva, ha ez Szkopjéban történt. Innen még némileg felálltak, aztán megint lett közte tíz, aztán megint felálltak kicsit, hogy 14 legyen a vége. Amilyen magabiztos volt ez a Vardar, itt sem lehet kérdés, hogy eldőlt a párharc, egyedül az a kérdés, hogy vajon tud-e otthon nyerni a Larvik, de ez meg annyi mindenen múlik, hogy tippelni sem érdemes. Nagyon elemezni meg nincs mit.
Amivel inkább érdemes foglalkozni, az a már említett tény, hogy hogyan sikerült két ilyen kiegyensúlyozatlan csoportot kialakítani. Az, hogy ebben az EHF kiemelési rendszere a ludas, nem is kérdés. Teljesen felborította a kiemelést, hogy országok szerinti, nem veszik figyelembe a csapatot, ezzel a Fradi HUN1-ként bekerült az első kalapba, az ETO selejtezősként HUN2-ként negyedik kalapos lett, és máris elcsúszott az egész történet. Ha semmi más nem történt volna, csak az elején ezt a két csapatot felcseréljük, sokkal kiegyensúlyozattabb lett volna ez az egész mese. Persze, világos, hogy a Fradi bajnok lett, és ezzel került ilyen pozícióba, de igenis nagyon el kell gondolkodni azon, hogy az országok kiemelését ne befolyásolja-e valamilyen formában konkrétan az adott csapat "személye" is. Ehhez még nagyon el kéne gondolkodni, hogy biztos kell-e 16 csapat, és hogy biztos ilyen formában kell-e, mert a klasszikusan egycsapatos bajnokságokból a második rendszeresen a selejtezőt is kihagyja, de ennek ellenére ugye pl. az ETO-nak selejtezni kellett, agyrém. Ez utóbbit szerencsére már megszüntették, és a két első ország másodikja automatikusan főcsoportos, de itt meg az a nagy dilemma, ha mondjuk a Budu eredményei miatt becsúsznak másodiknak az országlistán, akkor a montenegrói második majd főtáblás lesz? Vagy esetleg majd megkérik, hogy lépjen vissza? Meg egyáltalán, a Hypo mivel szed össze annyi pontot, hogy bármilyen szinten szóba jöhessen mint főtáblás? Az utolsó értékelhető Hypót kb. hét éve verte bucira a még Konkoly-féle ETO.
Akárhogy is, egy lépés már történt a jó irányba, de tartunk tőle, hogy ez még nem lesz elég.
(a képeket a szombati Fradi-ETO-ról kaptuk, utólag, Győrből)