Annyira szerencsétlenül jöttek ki mostanában a győri meccsek időpontjai, hogy egész egyszerűen a múlt hetiről senki nem tudott írni, én pedig az utolsó két - immár Løkétlenített - BL-meccset nem is láttam egyben. Szóval bizonyos szempontból ez premier volt számomra. Képeket ezúttal az ETO facebook-oldaláról tudtunk nyúlni, a minőség... hát olyan, amilyen.
Nagyon álmosan kezdődött a meccs, volt egy olyan érzése az embernek, hogy van egy tök motiválatlan vendégcsapat, és egy valamit akaró hazai csapat, amelyiket az a cél vezérelt, hogy szépen köszönjön el a BL-ősztől. Még mielőtt komolyabban belelendültek a csapatok, Korsós maradt a földön egy ártatlan szituációban, ugyanahhoz a térdéhez kapva, amelyikben februárban már szalagszakadása volt. Nem nézett ki jól, és csak remélni tudjuk, hogy Balogh doki helyszíni diagnózisa helytálló, és nem (annyira) komoly a sérülés. Teljesen megfogta a szituáció a csapatot, de úgy látszott, hogy a vendégeket is, nagyon síri hangulatban dobálgatták a gólokat mindkét oldalon, érthető módon. Azért a félidő végére először kicsit a rosztoviak tértek magukhoz, aztán a győriek, és végül is három góllal az ETO vezetett szünetben. Kiss Éva több labdát fogott, mint Lunde (vagy mondhatjuk azt, hogy dobtak bele, meglehetősen indiszponáltak voltak a vendég lövők), Broch Heidi méltó helyettese volt támadásban, csak azon aggódhatunk, hogy vajon tud-e ő szinte egy teljes szezont 60 perces játékosként végigtolni. Védekezésben Tóth Gabinak kell őt pótolnia, maradjunk abban, hogy még fejlődnie kell (fog is, nincs kétségem). Télen kell valakit hozni, és továbbra is Dombit hoznám el Óvárról. Korsós helyettesítése is viszonylagos gond nélkül ment, legalábbis elől (hátul már nem annyira, a bal hátsó páros igencsak lyukas volt végig, bár már nem annyira, mint Rosztovban): Puhalák szépen verte meg Lundét többször is, és még meg is ejtette, amit ő kimondottan nem szeret, ezt legkésőbb Veszprém óta tudjuk, csak hát ott sokszor kisegítette a kapufa. A szélsők amúgy is jó párszor ejtettek neki, nem volt ez egy kellemes "hazatérés" neki.
A második félidőben pedig az történt, ami általában egy ETO-meccsen szokott történni a BL-ben: egy másik ETO érkezett meg. Nem húzott el látványosan a csapat, de elkezdett csapatként működni, és szépen tologatta fel az előnyt. A túloldal viszont inkább jó játékosok összessége volt, semmi elképzelés, csak valaki, akinek épp eszébe jutott, megpróbált valamit, Leslie meg közelről mozizott. Ha belegondolok, hogy néhány éve még Győrben is említésre került a neve mint lehetséges edző, nem bánom, hogy nem jött ide. Szerintem neki ennyi volt Rosztovban, de igazából ez minket nem érdekel, ugye.
Két jelenetet érdemes még talán kiemelni a második félidőből, mert igazából semmi különös nem történt (mármint azon kívül, hogy Lundét végre lekapta Leslie, amikor nem ment neki, van olyan vélemény a hatosfal levlistáján, hogy egész konkrétan a továbbjutásukat szórakozta el az edző bá a túlzott ragaszkodással, ezt mi már Győrből ismerjük, ugye - ha cserélni kell, hát cserélni kell). Egyik mozdulat Knedliková 51. percben rövidre lehúzott gólja, azt tanítani kellene. A másik pedig Leslie tanácstalanságát, illetve hülyeségét mutatja, aki nem látta, tekerjen bele a videóba az ehftv-n (sajnos még nincs fent). Öt perccel a vége előtt mínusz hatnál az volt a nagy találmány, hogy hét emberrel támadnak az oroszok. Na most, ha az ellenfelemnél egy bizonyos Görbicz Anita védekezik kettest, és labdacsapdásat játszik, akkor nem csinálok ilyet. Görbe kábé fél percen belül kétszer lopott labdát, és mindkétszer 30 méterről zúdított az üres kapuba. Szeretném jelezni, kedves Leslie úr, hogy Görbének 30 méterről az üres kapu konkrétan ziccer. Vicces volt olvasni a meccs utáni nyilatkozatban, hogy "a hajrában a hét a hat elleni taktika a hajrában egyáltalán nem vált be". Hát valóban nem.
A győri csapat ezzel két vesztett ponttal megy tovább tavaszra, és azt kell mondjuk, hogy a D csoportból érkező trió ellen a 12 pont elvárás, ez pedig csoportelsőséget jelent, ami nagyjából egy Metzet jelent a negyeddöntőre. Nagyon messze van még, és leírni egy leheletnyivel egyszerűbb ezt, mint megcsinálni, de nagy csodának kellene történnie, hogy ne legyen ebből Final4.
Nagyobb összeget tennénk rá, hogy lesz. Ott meg bármi lehet, ezt tudjuk. Bármi is.