"Ez itt a Hatosfal dKP, azaz Damen Kraft Platzierung, ami ugye lényegében egy Female Power Ranking, de mégsem hívhatjuk annak, mert az a fogalom már egy másik sportághoz kötődik, meg egyébként is: hogy nézne már ki? A lista alapvetően a csapatok pillanatnyi formáját hivatott bemutatni, szerkesztésének hagyományos módja pedig, hogy a blog belső levelezőlistáján felsorakoztatott erősen szubjektív vélemények alapján az aktuális posztíró úgy állítja össze, ahogy azt gondolja."
Ez már megint mi volt? Hogy lehetett ilyen eredményeket összehozni? Nem javaslom senkinek, hogy komoly tétben fogadjon a női meccsekre.
A dKP legnagyobb meglepetése, hogy bizony a Budut kivágtuk a nyolcból, a Larvik pedig karcosan nem került be.
8. Brest
Többet vártunk tőlük, az első fordulós zakó a dánok ellen otthon nem volt túl szép, de közben kiderült, hogy azok a dánok nem olyanok, mint az elmúlt évek dán bajnokcsapatai. A Rosztov elleni hazai iksz pedig elég most arra, hogy visszacsússzanak a listára, de nagyon meggyőződve nem vagyunk róla, hogy nem pl. a Larviknak kellene-e mégis itt lenni, vagy az esetleg egy kicsit kisikló Budunak. Veszve nincs náluk semmi, a tizenkettőbe jutás felé megtették az első lépést, a nyolcba jutás - na ahhoz bravúr kell. De egyelőre azt mondjuk, bennük van. Kötelező svédországi győzelem a hétvégén, ha az nem jön össze, akkor a 12 lesz a végállomás. Meglesz.
7. CSM
"Idén is csak egy dolog állíthatja meg őket, ha megint beindul a szokásos hiszti" - írtuk egy héttel korábban, és jelentem, ezúttal a szokásosnál korábban is megjött. Egy otthoni zakó a Vâlcea ellen, teljes 19 dobott góllal, máris elég volt, hogy a klubvezetés beleálljon a csapatba is, edzőbe is. Október közepén. El is érték a mélypontot, Bietigheimban lényegében simán kikapni, ez minden, csak nem magyarázható, főleg úgy, hogy erőst benne van a pakliban, hogy ez egy továbbvitt eredmény lesz, és a Fradi elleni meg nem. Mi már azon sem lepődnénk meg, ha a héten repülne az ő svédjük is, de hogy ki lesz az a balfasz, aki az elmúlt évek után még leül arra a bukaresti padra, elképzelni sem tudjuk. Jelenlegi formában azon sem lepődnénk meg, ha Lundéék legyaknák őket hétvégén, akkor egyrészt bájbáj dKP, másrészt ők is feliratkoznak arra a listára, ahol a potenciálisan nem 12 közé jutók vannak. Gyaníthatóan ez utóbbi tény fájna nekik jobban.
6. Fradi
Akkor rögtön ki is fejtjük pár gondolatban, hogy miért van bajban a CSM, és miért van még nagyobb bajban a Fradi. A Bietigheim meglepően jó formája, valamint a román hisztikirálynők elleni győzelem után ők szinte a következő körben vannak. A Kristiansand is sokkal keményebb falatnak tűnik, mint sejtettük, egy szerzett pontjuk ellenére. Ha ők most a hétvégén verik a CSM-et, amire lássuk be, van esély, a Fradi meg kikap Ludwigsburgban, akkor a Fradi-CSM szinte kiesési rangadóvá is avanzsálhat az ötödik körben. Igen, most hétvégén a két pont az két pont, akárhogy is született, de ha a norgék az utolsó támadást nem bénázzák el ilyen szinten, illetve Misike nem ugrik ki ilyen zseniális ütemben, akkor ez maximum egy pont lett volna, sőt ha Misi ütemet téveszt (persze, nem tette, és a sportban nincs ha), akkor valószínűleg a helyén ott lett volna a két norvég pont. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy ez távol volt a meggyőzőtől. Viszont egy győzelem a hétvégén, és máris teljesen más a helyzet - annyira, hogy akkor az első kör megnyerésének lehetőségéről fogunk értekezni.
5. Ростов
Egy magabiztos hazai a svédek ellen, majd egy iksz Brestben. Ez utóbbi még jó eredménynek is lehetne tekinthető, ha a Brest azt mutatná, amit várunk tőlük, egyelőre azonban hiába hozza azt Gros, amit Metzben is láttunk tőle, az ott nem az igazi, és Rosztovban sem az igazi. A távozók és érkezők egyenlege negatív, Ilina kiesése pedig talán még nagyobb lyukat ütött, mint Bulatović lelépése. Na de Martín úgysem az a támadópápa, Abbingh és Szen pedig lehet a védekezésük kulcsa. Egyelőre még nem az, erről a 29 kapott góljuk árulkodik, de hosszú még a szezon. Koppenhágában mennek, és jelen helyzetben inkább tűnik ez hazainak, mint vendégnek.
4. Metz
A gyengusnak tűnő Odense elleni iksz nem az az eredmény, ami miatt ide tesszük őket, inkább ez még az első forduló sima Larvik-verésének szól, főleg azért, mert ez a Larvik talán mégsem olyan vacak, mint hittük. Bennük is több van, mint amit eddig láttunk, de mivel francia csapatról beszélünk, ugyanazt gondoljuk, mint a brestieknél: ki fog az jönni. Rögtön lehet kezdeni a kijövést otthon a Budu ellen, ami ha hozza a várt hazai két pöttyöt, plusz az Odense nyer Larvikban (nem gondoljuk, de az eddigi eredmények alapján ki merne erre nagy összegben fogadni), akkor ez a csoport úgy meg fog keveredni, mint Rodolfó kezében a franciakártya-csomag.
3. Bietigheim
Vitán felül a szezon eddig legnagyobb meglepetése. A kristiansandi döntetlen még határeset volt, a norvég bajnok nem tűnik annak a kimondott Batman-Batgirl szerelemgyereknek, de a CSM otthoni elkalapálása már figyelemre méltó fegyvertény, még ha ennek az oka valószínűleg a szokásos bukaresti cirkusz is (ezt nem tudjuk elégszer leírni, hehe). A keretük persze egész pofás, és úgy tűnik, a szakmai munkával sincs baj: holland és német válogatottak, van dán, svéd, lengyel játékosuk, szóval nem valószínű, hogy az egész a véletlen műve lenne. Ha ez a formájuk kitart, a szezon kellemes meglepetése lehetnek. A Fradi megy hozzájuk, és ha behúzzák, akkor egyrészt biztos a helyük a 12-ben, másrészt nagy bajba kerül a Fradi.
2. København
A másik, várakozásokon felül teljesítő csapat, akiknek ez a második helye bizonyos szempontból megelőlegezett bizalom, bár a Brestet magabiztosan verték otthon, a Sävehof elleni idegenbeli meg tükörsima volt, tehát annyira meg azért mégsem, meg aztán a mindössze két százszázalékos csapatból ők az egyik (hitte volna ezt valaki? nem). Az igazi iránymutató meccs a hazai, Rosztov elleni lesz a mostani körben, és a rosztovi formát meg a koppenhágai formát összevetve nálam ez inkább egyes, mint bármi más. A csapat nagyrésze dán, emellett pár skandináv és kézilabda-skandináv (vö. holland) játékosuk is van, a játékuk is ennek megfelelő: leginkább felszabadult.
1. ETO
Na nem azért, mert annyira meggyőző volt (sőt, 40 percig ami folyt, az vajon mi volt? És a két balszélsőt leszámítva megint hol voltak a fiatalok?), hanem mert két négypontos csapat van már csak két kör után, és hiába volt két komolyabb ellenfele a dánoknak, azért szerintünk egyelőre egy egymás ellenit az ETO nyerne. Ami viszont nagy baj Győrben, hogy nem látjuk az irányt. A védekezés teljesen esetleges, amíg volt kakaó a fiatal horvátokban, addig szórtak rendesen (40 perc, 22 gól, halló), és végig a győri "nagycsapatnak" kellett nyomulni, hogy ne legyen akár kínos meglepetés is belőle. Persze, persze, 60 perc egy meccs, és pont azért jobb az ETO (majdnem) mindenkinél, mert a padja is értelmezhető, de ha egy nemelfogyós csapat ellen játszik, akkor az ki tudja, mire lesz elég. Ez ősszel nem nagyon fog kiderülni, a BL-ben semmiképp, mert eddig a két ellenfelet végeredményben magabiztosan gyalulták le, a THC meg önmaga árnyéka. Simának ígérkezik a nordhausein túra is, ha csak Herbert barátunk elő nem ránt valami nagyon váratlant. De honnan tenné, ugye. Azért a győri tempohandballnak még van hova fejlődnie, mert amikor nem lehet rohanni, még nagyobb tanácstalanság uralkodik az ellen kapuja előtt, mint Martín idejében, és bizony ha nem lett volna Amorim Kaproncán, szűk lett volna a cipő. De volt, van, lesz is még majdnem három évig.
Képeket az EHF facebookjáról csórtunk. Volna, ha akár egy darab két is fent lenne a facebook-oldalukon a hétvégi női meccsekről.