Kétarcú mérkőzés

Rengeteg labdaeladás, sok pontatlanság, rohanás, végül egy nagyarányú győzelem a Valcea otthonában.

Pontos jelzőket találni erre a mérkőzésre nagy vállalkozás, de talán mégis a két(vagy sok)arcúsággal lehet a leginkább leírni mindazt, amit tegnap láthattunk. Először is, a meccs eleje, sőt talán az egész első félidőre is mondhatnánk, kissé nyögvenyelősre sikeredett, de nem csak győri részről. A románok is rengeteget hibáztak. Igazi női meccs volt ez. Némileg szürreális volt nézni, hogy mindkét csapat szinte ugyanazon megy keresztül a pályán, tulajdonképpen egyikük sem tudott ekkor még a másik hibájából táplálkozni. A lövési hatékonyság győri részen a 40%-ot, míg a románoknál 35%-ot érte el az első játékrészben. A kapusteljesítmény esetén sem feltétlenül tükrözi a valóságot a szimpla százalékos megközelítés, ugyanis eszerint Kiss Éva 33%-on volt, míg marta Batinovic 47%-ra tornázta fel magát. Csakhogy a romén kapura több lövés ment, 9 védést kellett bemutatnia a montenegrói kapusnak, míg Kiss Évának csupán hármat. De azt is figyelembe kell venni, hogy talán az egyik legnagyobb problémája az ETO-nak a helyzetértékesítés volt, így többször is, mondhatni, belelőtték a kapusba a labdát. És ha már a helyzetértékesítési problémáknál járunk, szörnyű volt ebből a szempontból ez a találkozó. Nagyon sok volt a pontatlanság, ennyi eladott labdát egy meccsen belül már rég láttam.

Aztán a második félidőben megrázta magát az ETO, ritmust tudott váltani a csapat, és bár a hibák maradtak, mégis szépen fokozatosan épített ki biztos előnyt a románok otthonában. Arra a kérdésre, hogy az igazi különbséget mi tette a két csapat között, a válasz talán a románok védekezésbeli hibái, valamint a győriek lendületes támadásai lehetnek. Jónéhány második hullámos, félig felállt fal elleni támadásbefejezésük volt, amiknek köszönhetően gyorsan és viszonylag könnyen tudtak gólokat szerezni. Néhány alkalommal nagyon könnyedén hatoltak át a győriek a valcea belső védelmén, ezek pedig eléggé demoralizálóak tudnak lenni, míg a másik oldalnak plusz magabiztosságot hoz. Másban nemigazán láttam óriási különbséget, még talán annyit lehet ezek mellett kiemelni, hogy míg az ETO-nál eloszlottak a terhek, többen is jól teljesítettek, addig az ellenfélnél szinte egyedül Asma Elghaouinak ment a játék, de neki nagyon, 7/7-es lövési mutatóval zárta az összecsapást. Győri oldalon Amorim ment, mint a tank, főleg az első félidőben, de Oftedal is pörgött végig, Kristiansen biztoskezűen értékesítette helyzeteit, több akciógólt szerzett, valamint 3 hetest is értékesített, ezzel ő volt a mezőny legeredményesebbje.

A magabiztos kilenc gólos győzelem az ETO 34. veretlen mérkőzését jelenti zsinórban a Bajnokok Ligájában, illetve a középdöntős csoport első helyét is a francia Brest Bretagne előtt, bár a Brest ma este játszik a Sävehoffal, és nagy valószínűséggel behúzzák azt a meccset. Így a Győr számára a február 23-i Brest elleni idegenbeli találkozó lesz sorsdöntő a végső csoporthelyezések tekintetében (persze a Buducnost sem lesz könnyű falat majd a saját csarnokában).

Fotók: Marian Ursescu, Marius Ionescu