Talán még sosem zizegett annyira a női vonal, mint múlt héten, ugyanis björni posztja posztja 13 ezer olvasót és a facebookon 67 ezert embert ért el. Hiába no, a katasztrófaturizmus népszerű dolog.
Így 5 nappal a mérkőzés után is még mindig a múlt hét veresége és iksze a téma győri oldalról, a Fradi oldaláról pedig az izgalmakat fokozza, hogy vajon ez a hétvégi román verés mennyire kifutott eredmény? Ezeknek fényében különösen izgalmas hétvégének nézünk elébe.
A forduló sorrendje (most szigorúan csak a hétvégét néztem):
1. Brest
2. Metz
3. Fradi
4-5. helyen Eto és Rosztov
6. Esbjerg
7. Budu
8. Vipers
9. Valcea
10. CSM
11. Krim
12. Sävehof
Nagyon nem mennék bele a többiekbe, mert az előző és a következő forduló magyar szempontból annyira elnyomja a másik 10 csapat hétvégi teljesítményét, hogy még én magam sem néztem vissza a nem magyar érdekeltségű meccseket (na jó, a Metz-Rosztov első félidejét megnéztem, de hiába volt rangadó, borzasztó volt, na meg a második félidőben kezdődött a Fradi gálázása).
Meccsek amik semleges szurkolóknak érdekesek lehetnek:
Rosztov-Vipers, 02. 01., 14:00
CSM-Metz, 02. 02., 14:30
És akkor nézzük a két magyart
Eto
Most kezdjük velük, mert eddig mindig a Fradit vettük először górcső alá, most megérdemelnék, hogy forduljon a sorrend. Szóval: részemről nagy újdonság nem történt, még -5 gólt is simán elképzeltem előzetesen, semmi meglepőt nem mutatott a Brest, pontosan azt csinálták amit az előző kápéban írtam. Most is a gólok 40%-át a Gros-Kobylinska páros hozta össze, Pop-Lazic remekül zárt (és hú az a beállós gól amit Gros szélről éppenhogy összeszedett, és ahogy Pop-Lazic éppenhogy megfogta és bevágta) és védekezett, Toft pedig hozta amit elvártunk tőle. Semmi újjal nem rukkoltak elő.
Ellenben az Etoval ahol viszont tudatosan (?) elkezdték észrevenni a széleket, és 10 gólig el is jutott a Fodor (5), Faluvégi (3) és Bódi (2) trió. Lássuk be: a szélsőjáték hiánycikk lett Győrben, számomra ez volt a mérkőzés legnagyobb pozitívuma. Ettől függetlenül azért továbbra is voltak aggasztó jelek, ami ezek közül újdonság lett, az számomra a szinte nullával egyenlő beállós játék. Igaz, eddig sem mondhattuk el, hogyha Edwige elöl is pályán van, akkor nagyon hozzátett volna, hisz elsősorban a védekezése miatt van itt - bár az is hagy mostanság kívánnivalót maga után, mondjuk igaz, hogy leginkább azért mert kettesben védekezik, ami számomra teljesen érthetetlen -, de ami legalább korábban erősségének volt mondható elöl, a kontrákból történő gyors labdafelhozatal (esetleg gól) is lassan teljesen eltűnik. És mostanság Bratsett is ha egy olyan csapat ellen kell küzdeni amelyiknek van védekezése a beállósok ellen, mondhatni eltűnik.
Az átlövők közül egyedül Kristiansen locsolta az égő házat, Amorim döbbenetesen halvány volt, Bulatovicot meg továbbra is homály fedi, hogy miért benne gondolkodtunk (Grost megkörnyékezném amúgy), Hansen nem volt rossz, de jó sem. Kurtovic meg úgy tűnik, hogy hetest lőni hivatott.
A 27 kapott gól ahhoz képest, hogy 16%-os kapusteljesítmény volt (ami tök mindegy, hogy rossz napot fogott ki a két kapus, akkor is gáz, na) kifejezetten hízelgő.
És akkor említsük meg a bírókat is, mert ez is eléggé megosztotta a szurkolókat: kezdeném ott, hogy erre a találkozóra is sikerült olyanokat delegálni akiket a mérkőzés nívója felfalt. Az, hogy hazai pályát adtak volna talán kicsit túlzás, hisz kritikus pillanatokban voltak olyan döntések amik a Brestet hozták olyan helyzetbe, hogy elmehessenek, de voltak olyan döntések is amik meg az Eto lendületét támogatták. Úgy fogalmaznék, hogy nem nagyon találták a meccs ritmusát, amit aztán a vége felé mintha kezdtek volna tapogatni, de addigra már annyi érthetetlen döntések sora volt, hogy még jobban sikerült összezavarni a csapatokat, hogy mihez alkalmazkodjanak. Ami engem leginkább zavart, hogy míg Oftedal négyet-ötöt simán léphetett (ez mondjuk mindenkinél így van. Ez is olyan lesz, mint Løkénél, hogy majd 5 év múlva vesszük észre, hogy a zsenialitása többnyire szabálytalanságokból fakad?), addig Mangué kettő és félnél úgy, hogy valaki meglökte már sípot kapott. De ettől függetlenül is azt mondom, hogy az eredményt nem a két bíró hozta össze.
Mi várható a Buducnost ellen?
Amekkora nagy BL-esélyes sötét lónak lettek beállítva szezon elején, én annyira nem látom ennek a kijelentésnek az okát. Persze simán benne van, hogy most ők is vérszagra mennek (sőt, biztos) és tolnak egy olyat az Eto ellen amit idén még sosem, de azt mondom, hogyha az Eto kikap az nem a Budu érdeme lesz.
Mióta a henteskedés ellen komolyabban felléptek a bírók azóta az Adzic által üzemelt mészárszék sem úgy megy mint régen. Két meghatározó játékost kell csak kivenni: középről Raicevicet és a jobbszélső Radicevicet. Ha ők ketten megvannak akkor már nagy baj nem lehet, hacsak nem kap szikrát Vujovic (lánykori nevén Damnjanovics) vagy éppen a mostanság elég nagyra nőtt Jaukovic.
Nyerhető, mindenképp, a kérdés már csak az, hogy melyik arcát mutatja a csapat.
Fradi
Azt hiszem mindenki mindenre számított, de arra, hogy 10 gólt (úgy, hogy már 14 is volt közte) rápakolnak a népligeti lányok a román sztárcsapatra, na arra szerintem senki sem. Igazából minden működött amit Kovacsicsék elterveztek, és külön öröm volt, hogy a lehetőségtől nem megijedtek, hanem még jobban haraptak. Schatzl (8/8) 100%-ot hozott, összességében pedig 75%-os volt a csapat támadó hatékonysága, ami kimagasló, egy CSM ellen meg különösen, hisz a leghatékonyabb védelmük nekik volt, eddig.
Ettől függetlenül azért nagyon ne lelkesüljünk (még) bele, ehhez nagyon kellettek a románok is, akiknél vagy anyagi okok vannak, vagy megint edzőt akarnak meneszteni (ott is már sorszámot lehet húzni végkielégítésre), de ismerjük már őket jól ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy ott valami komoly baj lappang a háttérben.
Nem tudok elmenni Kovacsics nyilatkozata mellett, miszerint azért volt ilyen jó a csapat mert lekerült a teher a vállukról, nincsenek elvárások a csapattal szemben... És ezzel ugyanoda jutottunk ahova már évtizedek óta. Mindegy próbáljunk nem nagyon belemenni és dicsérjük a védelmet, ahol Snelder és Csiszár-Szekeres ott folytatta ahol a sérülés/szülés előtt abbahagyták és ez jó, erre lehet újból építkezni. Ebben a védelemben kiemelném Klujbert, aki bár ha hatosfalat védekezik a Fradi akkor nem mondanám túl jónak, viszont zavaróban hasznos, és faultoknál ha nem is mindig tűpontosan, de félpályáról bitang jól lövi a kínálkozó lehetőségeket - igazából nem tudom, hogy ezt miért nem erőltették jobban az ősz során?
No és persze Bíró mellett se menjünk el akinek a vb kifejezetten jót tett, azóta ha stabilan nem is (mert nem), de mikor jól véd akkor jobban mint az előző mérkőzésén.
Mit várhatunk az Esbjergtől?
Jó kérdés. Az Esbjerg ha nem is ezer arcú, de az a kettő pont megvan nekik, hogy egyik mérkőzésen jók, a másikon meg nem. Idegenben megverték még az ősszel a CSM-et úgy, hogy összessítésben jobbak lettek (első meccsen 22-24-es hazai vereség, majd 21-25-ös idegenbeli győzelem), hazain is egy figyelemkeltő 31-26-ra elpáholták a Vjahirjeva nélkül felálló Rosztovot - a Rosztovot úgy tűnik, hogy könnyű verni ha nincs Vjahirjeva - és most idegenben a Viperst sikerült 4 góllal legyűrni. szégyenkezni valójuk nincs, és mivel keményebb őszből jöttek és a Viperst is elverték így azt hiszem azért kijelenthetjük, hogy ők a hétvégi forduló esélyesei, főleg hazai pályán.
Igazából nem tudok kiemelni gyengepontokat a játékukban, mert elég homogén a csapat, talán amit érdemes kihasználni az Polman védekezése, mert míg elöl bárkit szétkap, úgy kapják őt szét hátul, és mivel többnyire jobbszélen védekezik, így remélem Lukács szétvideózta már őt. És elöl is nála kell keresni a megoldókulcsot, no meg Frey-nél, akinek számomra elég furcsa a mozgása és a játéka is. Aztán persze ha Polman pihen akkor jön az égimeszelő Breistøl. És ugye van még a dánokra jellemző rengeteg futás és lábmunka, ami azért megfogja a Fradit. Ki kell használni itt is, hogy a csodát nem a Fraditól várják, az Esbjergnek kínosabb lesz egy vereség.